a gondolkodást segítendő egy a témába vágó idézet Kanttól:
Az a szemfényvesztés, hogy a nép küldöttei a nép szemében korlátozó hatalomként tűnjenek fel (mivel a szuverénnek csak törvényhozó hatalma van), nem képes annyira elrejteni az önkényuralom tényét, hogy az ne tűnjön elő a miniszter által használt eszközökből.
A nép, amelyet küldöttei képviselnek( a parlamentben), szabadsága és jogai e kezeseiben olyan emberekkel áll szemben, akik igencsak érdekeltek saját és családjuk helyzetében, s ezeknek miniszterektől függő ellátásában …, s ezért (nemhogy ellenállást tanúsítanának a kormány túlkapásaival szemben, aminek nyilvános meghirdetéséhez amúgy is a nép idejekorán történő felvilágosítására van szükség, márpedig békeidőben ez nem engedhető meg) inkább mindig készek arra, hogy a kormány kezére játszanak. Képtelenség tehát az úgynevezett mérsékelt államberendezkedés mint belső államjog alkotmánya; nem a jog része, inkább okos elv, hogy minél kevésbé akadályozzák meg a népjogokat megsértőt abban, hogy önkényesen befolyásolhassa a kormányzatot, ezt a tevékenységét a nép által jóváhagyott ellenzékiség látszatába burkolva.

... mégsem "ez a világ a létező világok legjobbika"??
Nem kell félni a 2/3-os (alkotmánymódosítástól) eredménytől........ működik ez így is :-((((

Magam azt gondolom, hogy nagyon messze van ez a létező világok legjobbikától, de az egy dolog, amíg csak én gondolom így, addig a szerint a szabály szerint, hogy az őrültet és orvosát az különbözeti meg, hogy merre nyílik a fiók alapon én vagyok az őrült..
A másik dolog, hogy mérsékelt és mérvadó vélemények szerint bár vannak ennek az alkotmánynak hibái, nem szabad addig hozzányúlni, amig nem érik meg rá a helyzet, amíg az indulatok nem csitulnak, mert hiba ide- hiba oda, mégis csak védelmet nyújt, amíg érvényben van.
A harmadig dolog, hogy az alkotmány szellemének megfelelő-e a gyakorlat, ami most folyik?

"Az alkotmány eme passzusának folyományaként felmerül az az alkotmányossági kérdés, hogy lehet-e egy pártnak tagja a legfőbb hatalomgyakorló, maga a törvényalkotó?"

Nem merülhet ez fel. A pártok közvetlenül nem gyakorolhatnak hatalmat, azaz úgy, ahogy ez volt a kommunizmus alatt. Viszont a pártok tagjaik révén hatalmat gyakorolnak, ez természetes, hiszen ezért vannak a választások.

"Mi az hogy a pártok részt vesznek a népakarat kinyilvánításában? Egy népen belül egy kérdésben többféle népakarat van?"

Így igaz. Többféle véleménye van a népnek, ezért is van többféle párt, mert mindegyik a nép egy része által elképzelt népakaratot fejezi ki.

"Felvetődik a kérdés, hogy ha egy párt- egy részérdeket képviselő csoport- a törvényhozásban 2/3-os –alkotmányozó szerepre tör- akkor ez kimeríti-e ennek a passzusnak a tiltását?"

Nem mereti ki. A 2/3-os alkotmányozó többséget csak úgy lehet elnyerni, hogy a népakarat ilyen araányban szavazza meg az illető többséget.

"Vajon választott képviselőm-e nekem az az ember, akit egy párt kedve szerint cserélgethet, hiszen listás helyen jutott be a törvényhozásba?"

Mivel szavaztál listára, így a listás képviselő a te képviselőd. Egyébként a párt nem cserélheti le, az illető bekerül a listás eredmény alapján és ebbe a párt nem szólhat bele. A pártnak beleszólási joga csak akkor van, ha az illető listás képviselő mandátuma valamely okból megszűnik.

"Vajon ki gyakorolja a hatalmat ott, ahol a törvények pártszékházakban születnek, és a „kiszavazás” büntetéssel jár?"

A törvények leginkább a kormányban születnek, nem pártszékházakban.

Kedves Zsuzsa !
Nem vagy Te ennyire naiv ! Az alkotmányt ritkán olvasgatják az emberek ,és egy kicsit hasonlít a Bibliára nem az a fontos amit leírtak hanem ahogy értelmezik .
Az összes feldobott kérdést oldalakon keresztül lehetne értelmezni ,és ezt mindenki a saját érdekei szerint tenné . Utána jönne az Alkotmánybíróság a szintén legalább kétféleképpen
értelmezhető döntéseivel.
A a mai gyakorlat szerintem nem felel meg a fent idézett kritériumoknak de sok változás nem várható.

Maxval bircaman biztosan elírta az utolsó mondatot, köztudott, hogy a törvényeket a népképviseleti országgyűlés hozza.

"A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be."
írja az alkotmány.
Max erre te ezt ezt írod: A pártok közvetlenül nem gyakorolhatnak hatalmat, azaz úgy, ahogy ez volt a kommunizmus alatt. Viszont a pártok tagjaik révén hatalmat gyakorolnak, ez természetes, hiszen ezért vannak a választások.
Egyfelől nem volt kommunizmus, de ez egy részletkérdés ebben a témában.
A pártok a tagjaik révén vannak, tagság nélküli párt nincs, csak a tagjaik által tudnak hatalmat gyakorolni. Viszont ha a tagjaik révén hatalmat gyakorolnak, akkor hogy van szétválasztva a közhatalom és a pártok?
„Többféle véleménye van a népnek, ezért is van többféle párt, mert mindegyik a nép egy része által elképzelt népakaratot fejezi ki.”
Az elképzelt népakarat nem szükségszerűen népakarat egyfelől, a nép egy része felől elképzelt népakarat meg végképp nem népakarat.
„A 2/3-os alkotmányozó többséget csak úgy lehet elnyerni, hogy a népakarat ilyen araányban szavazza meg az illető többséget.”
Nem olyan arányban lehet elnyerni, ez csak akkor lenne igaz, ha minden szavazásra jogosult állampolgár 2/3-nak döntése lenne, de csak a szavazók akaratának 2/3-a kell. Azoknak az akarata, akik egyiket sem találják megfelelőnek az ország irányítására, nem veszik figyelembe.
„A pártnak beleszólási joga csak akkor van, ha az illető listás képviselő mandátuma valamely okból megszűnik.”
Bármely okból megszűnhet, és ebben az esetben már a párt jelölhet választásunk nélkül. Elvileg az összes listás hely megszűnhet.
„A törvények leginkább a kormányban születnek, nem pártszékházakban.”
A kormánytagokat egyfelől a pártok delegálják és párttagok jutalma a hűségért az esetek jelentős többségében, a szakértelem jóformán bolsevista trükk, van aki szinte bármely minisztérium vezetésére alkalmas, sőt arra is volt példa, hogy jutalomból kreáltunk egy minisztériumot párthűségért.
Másfelől meg ha a legfőbb végrehajtó hatalom- nevezetesen a kormány hozza törvényeket, az despotizmus, ahol ilyen van, ott nem történt meg a hatalmi ágak szétválasztása.

Kedves Timur, akkor itt az ideje, hogy olvasgassák!

Atlasz, nem nem írta el, csak beismerte ezzel a tényt, hogy a törvényjavaslatokat a pártszékházakban írják és pártkatonák szavazzák meg..

"Vajon választott képviselőm-e nekem az az ember, akit egy párt kedve szerint cserélgethet, hiszen listás helyen jutott be a törvényhozásba?"

Ez még hagyján.
Van viszont egy másik , ennél sokkal súlyosabb joghézag.
És ennek a joghézagnak "köszönhető" ugyanis hogy egy kirúgott , senki által meg nem választott sportminiszter 2004-ben megpuccsolhatta főnökét(akit mégiscsak megválasztottak egy párt listáján.)
Ennek a joghézagnak "köszönhető", hogy egy Európában biztosan egyedülálló (de a világban sem emlékszem ilyenre) "legyen ön is miniszterelnök" c. castingon Amway ügynökök és mosógépgyárosok jöhettek szóba...
és végül nyert egy senki által meg nem választott hobbi-miniszterelnök.

Ha ez így folytatódik, az is előfordulhat hogy a népek választanak, majd a győztes párt egyszercsak közli, megvan a parlamenti többség, most akkor mink megszavazzuk
hogy legyen a következő miniszterelnök Győzike, Kiszel Tünde, Potyka bácsi vagy akárki.

Gyurcsány esete (is) világosan figyelmezteti a jogalkotókat, hogy ezt a joghézagot be kell tömni.
Soha többé nem szabad megengedni hogy "menetközben" a választópolgárok feje felett, megkérdezésük nélkül, senki által meg nem választott ismeretlen elmebetegeket szabadítsanak az országra,pusztán kétszáz fős maffiaalkuk nyomán...

(Egy kivétel volt, Antall halála.
Mikor a jogszabály szerint elörehozott választásokat kellett volna kiírni, de értelmetlen lett volna azok kiírása, annyira közel esett volna az 1994-es rendes áprilisi választáshoz.)

Éppen ezért mondOM, be kell csapni azt a kiskaput(amit az mszp/szdsz joggal való visszaélése tárt ki), hogy ezek után a megválasztottak "menetközben" akár párton és listán kivüli ismeretleneknek játszák át a hatalmat, homályos maffiaalkuk után.

Mert különben kétség sem fér hozzá: valamikor a jövőben az mszp/szdsz kreativitása "jó példaként" szolgálhat akár másoknak is.

Ekeke, a joghézagok később jönnek, most arról van szó, hogy a létező gyakorlat megfelel-e a létező alkotmánynak?

"most arról van szó, hogy a létező gyakorlat megfelel-e a létező alkotmánynak?"

Ebbe nem mennék be, egyrészt mert nem vagyok alkotmányjogász (még azok sem értenek mindenben egyet).
Másrészt mert én egy valós, létező, súlyos problémát említettem, amit tanulva a másr elfordult példákból, orvosolni kéne a jogalkotóknak.
Mégpedig sürgösen.

A mostani alkotmány egy idejétmúlt, toldozott-foldozott tákolmány, ideje lenne egy stabil
konstrukcióval kicserélni, mert így sorban derülnek ki hogy "jaj a rendszerváltáskor erre sem gondoltunk, arra sem gondoltunk"

Ekeke, bár az igaz, hogy most derül ki az erre sem gondoltunk és az arra sem gondoltunk, azaz 20 éve derülnek ki ezek folyamatosan, -éppen ebből derül ki legtisztábban az rendszerváltók alkalmatlansága a feladatra, amire vállalkoztak- de veled ellentétben én pont arra a következtetésre jutottam, hogy milyen jó is ez a toldott foldott 1949. évi XX. törvény, valami figyelmetlenség folytán benne maradtak a biztosítékok, hogy lehetne ebből az országból köztársaságot is csinálni, ha egy kicsit odafigyelnénk rá.

Minden pártot be kell tiltani!

Virág elvtárs
s.k.

-A létező világok legjobbika?

Tudják mi különbözteti meg az optimistát és a pesszimistát?

Az optimista azt HISZI, hogy a létező világok legjobbikában él. .....A pesszimista TUDJA ezt.

Virág elvtárs, és mi belgák hova álljunk?

"de veled ellentétben én pont arra a következtetésre jutottam, hogy milyen jó is ez a toldott foldott 1949. évi XX. törvény, "

Azért egy sztálini alkotmányt még akkor is illene kidobni, ha történetesen még jó is lenne(nem az).
Márcsak az üzenete miatt.

Kocsobur, a minap azt olvastam az álmoskönyvben, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni nem éppen a bölcsesség biztos jele :)

Zsuzsa kedves.....univerzálisan zseniális alkotmányjogász lenne belőled,némi közgazdász beütéssel. Nem kell itt uj alkotmányozó nemzetgyülés, egyszerüen nemzetgyülésre lesz szükség. Megirtam mostanában egy tucatszor. A mostani választás csak a kezdet. Egy uj parlamentarizmus vagy a nemzet végének kezdete. Én legalább három ildő előtti választásra számitok a következő öt évben......És ez igy van jól. Ki a banditákkal a hatalomból, börtönbe a népnyuzokkal...Remélem eléggé anarchisztikusan hangzom......viszont még nem kerepelek....lásd kalasnyikov...

4-re Maxnak.....nagyon egyet tudnék érteni ,ha ezeknek a pártoknak legalább harminc százalékos támogatottsága lenne és emelett nem tizezer főből állna a szervezett bünözői gyülekezetük. Továbbá ,ha nem tölünk lopnák a fenntartáshoz szükséges horribilis összegeket. Ezért külön is sitten a helyük.

A pártokról Ahogy ma már szinte semmi nem igaz úgy a pártok eredeti jelentése is elvesztette az értelmét
A pártok eredetileg osztályalapon szerveződtek akkor még volt értelme balról és jobbról beszélni Ma ? Mitől bal az mszp és mitől jobb a fidesz? Kit képviselt húsz évig az szdsz?
Valamilyen szűrőt be kellene építeni a képviselők választhatósága elé,
Csak egy példa
Képviselő volt az ózdi polgármester akiről kiderült hogy érettségit hazudott de csak nyolc álltalánosa volt Na most Azt hiszem mindenki tudja hogy ma nyolc elemivel mi a sorsa egy embernek ózdon? Lebegés lét és nem lét között Ha egy ilyen embert egy párt listán vagy egyéniben bejutat azzal a világon de a világon mindent meg lehet akár vakon is szavaztatni
Gondolom a másik oldalon is lehetne ilyen példát mondani

Feri, úgy tűnik, ha betartanánk a hatályost érdekes helyzet lenne, már amennyire én beszélek magyar :)

Szerintem nem a demokráciánk, ami több sebből vérzik. Maga a demokrácia a seb és a fekély. Egy választott képviselő nem a választóját képviseli (fogadóóra, mily demokratikus szó), hanem kőkeményen a pártérdekét. Nem lehet visszahívni, leváltani, nem felelős SEMMIÉRT. A Parlamentben (nem csak nálunk) kit akar a szónoklatával meggyőzni? Saját párttársát (aki épp alszik) nem szükséges, az ellenfelét (aki ott sincs) azt meg nem tudja. Ez is maga a felelősség elmaszatolása. Vagy az ilyen-olyan vizsgálóbizottság felállítása. Ne legyen X, Y felelős, kenjük el, húzzuk az időt, majd a média arra tereli a dolgot, amerre akarja (lásd olajügyek).
De az alapoknál is baj van. Az egy szavazó egy szavazat sem igazságos. Mért dönt az én, a gyermekeim, vagy az ország sorsáról egy olyan, aki nem tud írni-olvasni. F.ingja sincs a világról, és 1-2 pohár pálinkával meg lehet venni.
Ez csak pár példa a több ezerből. Rájöhet az ember arra, hogy talán direkt alakították így. Maga a demokrácia a baj, ezt nem lehet megjavítani.

Gubkaferi, légy szíves, ne sértegesd Zsuzsát, sosem lenne belőle jó alkotmányjogász. :) Ahhoz az kellene, hogy ne úgy értse az alkotmányt, ahogy ő most érti, hanem úgy, ahogy egy alkotmányjogász...:D

Zsuzsa, ezt most miért kellett? Eddig azt hittem, hogy az alkotmány szent. Mindennap egy illuzióval kevesebb...

Hát Nefi, talán még az alkotmány megmenthet minket, csak olvasgatni kéne, hogy mik a lehetőségeink. Úgy tűnik, hogy van benne kapaszkodó bőven. 49-ben még lehet hogy tudtak alkotmányt írni?

Csak hát ott vannak az alkotmányjogászok, akik mindent szétmagyaráznak. Velük mit csinálunk?

13
"-éppen ebből derül ki legtisztábban az rendszerváltók alkalmatlansága a feladatra, amire vállalkoztak- de veled ellentétben én pont arra a következtetésre jutottam, hogy milyen jó is ez a toldott foldott 1949. évi XX. törvény"

Ellent mondasz magadnak uabban a mondatban :)

Akkor volt utoljára a kezemben az alkotmány, mikor azt a részt kerestem, ami megfelelt a régi "a munka jog és kötelesség" sorainak. Nem találtam. A munka már csak jog...azóta eszembe sem jutott, hogy kellhet nekem valamire az alkotmány. Pedig úgy látszik, jó nagyot tévedtem.

Biztos lehet fogást keresni az alkotmányon és számos jogszabályon. De, amíg nem akarjuk betartani és nem tudják/akarják betartatni addig nincs értelme piszkálni. Ha vmi gond van egyből ugranak a jogászok, hogy szar a törvény (amit ők szövegeznek!) és változtatni kell. Mintha attól, hogy vmi le van írva meg is valósulna!

Itt egyértelműen a kultúrát kell fejleszteni, egy szint alatt a demokrácia sem működik, jelenleg ez a helyzet.

Drága Hölgyeim.....küldök egy sztárfotót....a jobbik énem lesz rajta, dátum nélküli változatban. Sirva könyörgöm , inkább rajta kapjatok hajba,mintsem ezen a magyarbullán......DDDD..Öleléssel , reménykedve....Feri....tek....DDD

Kedves NolZoz! Eszem ágában sincs fogást keresni az alkotmányon, éppen ellenkezőleg, azt szeretném ha betartatna az alkotmány! Az alkotmányhoz meg szerencsére nem mertek hozzányúlni lényegében a rendszerváltók, kihúztak belőle ezt azt, pl a Nefi által is említett munkához való jogot, a népköztársaságnól meg köztársaság lett, meg beletuszkoltak még ezt azt, de a fő védelem benne maradt, csak figyelmesen kell olvasgatni.
Az egyik legfontosabb szerintem, hogy megvédjük azt, ami véd minket.
Félő, hogy a 2/3 -s parlamenti többség birtokában felhatalmazva érzik magukat majd a hatalmat élvezők és egy konszenzus nélküli ki tudja milyen lép a helyére, az elmúlt uralkodási ciklusukban tapasztaltak szerint meg azt jobb lenne szerintem elkerülni.

Én azt gondolom, hogy itt lenne az ideje az alkotmány gyökeres átalakítására! Miért??? Azért mert az alkotmány és az alkotmányos berendezkedés nem gátolta meg azt, hogy a szemünk előtt 18.000 milliárdot költsön, szórjon el egy kormány a szélbe 2002-2010 között. Ezt még egyszer nem tűrhetjük.. mint ahogy azt se, hogy ilyen következmények nélkül meg lehessen tenni.

A magyar alkotmányos berendezkedés szerint alkotmányozni 2/3 birtokában lehet, mint ahogy az MDF-SZDSZ paktum és az MSZP-SZDSZ kormány alatt alkotmányoztak is!

A valódi félelem azonban itt a mentelmi jog miatt van.. Képzelje milyen ciki lenne, ha az OGY kiadná az ügyészségnek-független bíróságnak Herényit, Dávidot, Gyurcsányt, Verest...a végén még jogerős ítéletek születnének.. EZ PEDIG UGYA A FENTI SZEMÉLYEK ESETÉBEN TŰRHETETLEN!

Ferink, várjuk a fotót. :))
Az Aranybulla is tetszett. Zsuzsa, a bullát még nem olvastad? :DD

Bocsánat, hogy itt komolytalankodom.

Teljesen komoly, hogy ha van egy alkotmány, a minimum, hogy betartsák. De hol lehet panaszt tenni, ha nem így van?

Kedves Zsu!
Nagyon tetszett a posztod, hiszen a hatalom és az azzal való visszaélésnek a bűvész trükkjeire világítottál rá. Szerintem még ettől is bonyolultabb a kép, ha a médiát, amire aztán a pártszabályok nem vonatkoznak, mint hatalmi ágat tekinjük. A beépített fékek és egyensúlyok rendszerét bontották meg a kormányzó pártok és ott tartunk, hogy a tagadhatatlant már nem lehet elhazudni. Persze a csőd hozadéka az is, amíg aránylag konszolidált a helyzet, hajlamosabbak az emberek kisebb hatalmi túltengéseket tolerálni. Amit itt lefestettél, az a képviseleti demokrácia paródiája diktatórikus köntösben!

33. Nefelejcs
2010. 02. 02. 1.

"Teljesen komoly, hogy ha van egy alkotmány, a minimum, hogy betartsák"
Az alkotmányban az is bennt van hogy minden magyar állampolgár jogosult a legmagasabb színtű egészségügyi ellátásra
Betartják ezt?
Nem
Nem az hogy a legmagasabbra hanem most már az elemi szintűt sem képesek biztosítani
Gondolok itt a várólistákra és a nővérhiány miatt a saját szarukba fetrengő betegekre.

Szia ZS!

Jó lenne először azt tisztázni, hogy van-e egyáltalán alkotmányunk?
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát értelmezve nagyon úgy tűnik, hogy nincs.

„XVI. Az olyan társadalomnak, amelyből e jogok biztosítékai hiányoznak, s AHOL
A TÖRVÉNYHOZÓ ÉS A VÉGREHAJTÓ HATALOM SZÉTVÁLASZTÁSÁT NEM HAJTOTTÁK VÉGRE, SEMMIFÉLE ALKOTMÁNYA NINCS.
- Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (Déclaration des droits de l'homme et du citoyen)
Kiadta a francia Nemzetgyűlés 1789. augusztus 26-án (Mika Sándor fordítása) -

A hatalommegosztás a pártok érdekeinek ellenére való törekvés, amit a demokrácia politikai intézményrendszere sem részesít előnyben.
A demokráciák hatalommegosztása fikció.
Hiszen kormány alakítására (a rendszer logikájából eredően) az a párt kap megbízást, amelyik a választók többségének szavazatait elnyerve nagyobb létszámban küldhet képviselőt a parlamentbe. (az hoz törvényt aki kormányoz és viszont)

Minden párt működésének célja az állam fölötti rendelkezési jognak, a politikai hatalomnak a megszerzése és megtartása. Ne legyenek kétségeink, az aki a politikai hatalmat akarja az a törvényhozás, a végrehajtás és az ítélkezés hatalmát egyszerre akarja. (lásd most a Fideszt)
http://petibatya.nolblog.hu/archives/2009/07/27/Amikor_a_farok_csovalja_a_kutyat/

A hatalommegosztásról érdekes módon az alkotmányunk nem rendelkezik, erre vonatkozóan – ha jól tudom - még csak utalás sincs.
Pedig már Montesquieu is kifejtett ennek fontosságáról néhány megszívlelendő gondolatot.

„Ha a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani, hogy az ilyen uralkodó vagy az ilyen testület zsarnoki törvényeket fog hozni, s azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani.”

„Akkor sincsen szabadság, ha a bírói hatalom nincsen elválasztva a törvényhozó, valamint a végrehajtó hatalomtól. Ha a bírói hatalom a törvényhozói hatalomhoz kapcsolódna, az állampolgárok élete és vagyona feletti hatalom önkényes lenne, mert a bíró törvényhozó is volna. Ha a bírói hatalom a végrehajtó hatalomhoz lenne kapcsolva, a bírónak elnyomó hatalma lenne.”

„De minden elveszne akkor, ha ugyanaz az ember, vagy a főembereknek, nemeseknek vagy a népnek ugyanaz a testülete gyakorolná ezt a három hatalmat, vagyis a törvényhozó hatalmat, a közhatározatok végrehajtásának a hatalmát és a magánosok bűncselekményei vagy jogvitái feletti ítélkezés hatalmát.”

No de kit érdekelnek manapság az ilyen okoskodások, amikor a hazát kell megmenteni!!
(ezt ironikus megjegyzésnek szántam, bár a megmentés az időszerű feladatnak látszik)

15. Mi belgák egy emberként álljunk a KE mögé. Ő a főbelga. Megmondta, hogy az lesz.

37. És az 50 Ft-oson is a KE van profilból.......

1. Kant népfogalma nem azonos az Alkotmányban szereplő népfogalommal, hiszen idejében más volt a kormányzás módja, hatálya és más volt a közjó fogalma is.
2. Az Alkotmány feladata, hogy a népszuverénből leszármaztassa a hatalmat gyakorlók jogosítványait, a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyát, a kormányzás módját, továbbá a kormányzók felelősségét a kormányzottak felé, stb... Ezt a jelenlegi alkotmány megteszi. A berendezkedés fontos bútordarabjai a politikai pártok.
3. Az Alkotmány nem véd meg semmitől, éppen ellenkezőleg. Az Alkotmány elveit kell folyamatosan megvédeni és lehetséges hivatkozási alapként fenntartani. Ez a köztársaság mindenkori szabad polgárainak feladata, hiszen a többpárti szabad választások békés alkalmat kínálnak a alkotmányos berendezkedés megerősítésére.
5. A magyarországi pártok alkotmányos diszjunkciója jelenti a legnagyobb veszélyt a jelenlegi berendezkedés alapjaira és általában a közjóra. A pártok felelőtlensége és saját alkotmányos szerepük (sokszor szándékos) félreértése hideg polgárháborúhoz, köztörvényes gazdasági bűncselekményekhez, gyenge törvényekhez, rossz kormányzáshoz, igazságtalansághoz és nem utolsó sorban a szélsőségek megerősödéséhez, sőt etnikai villongásokhoz vezetett.
6. A pártok diszfunkciói nem önmaguktól és nem valamifajta külső összeesküvés nyomán alakultak ki, azok részben bűnözői, részben pedig gazdasági nyomásra keletkeztek, leginkább pedig olyan torz társadalmi hagyományokban gyökereznek, amelyek felszámolására rövid távon nincs remény. A korrupció és a hazugság csak a felszín. Nem világos és ezt a kérdést nem is igen meri nyíltan feszegetni senki, hogy a diszfunkciók a rendszeren belül maradva lényegesen csökkenthetők vagy felszámolhatók-e, esetleg tartós együttélésre kell berendezkednünk. Ez utóbbira európai példák is vannak (Görögország, Olaszország, Szlovákia, Románia), nem is beszélve a dél-amerikai rezsimekről. Reménykedjünk benne, hogy az anomáliák a rendszeren belül maradva felszámolhatók.
6. A Magyar Köztársaság sok tekintetben tapasztalatlan polgárainak az elmúlt 20 évben nem sikerült alkotmányukat és az abban rögzített hatalomgyakorlási elveket maradéktalanul megvédeniük azoktól a veszélyektől, amelyeket a pártok antidemokratikus működéséből adódtak (példaként utalnék az öszödi beszédre, vagy a parlament ellenőrző szereplének korlátozására és általában a korrupcióra vagy az igazságszolgáltatás működésének anomáliáira). A választásoktól távol maradó tömegek nagysága jelzi ugyan, hogy a pártok diszfunkcióit sokan felismerték, ugyanakkor kevés a jele annak, hogy azok a bűnözői és gazdasági érdekek, valamint azok a társadalmi hagyományok, amelyek ezt a diszfunkciót tovább éltetik eltűnőben lennének.

A jelenlegi hideg polgárháborús helyzet alkalmatlan egy új Alkotmány létrehozására Magyarországon és az nem is lenne megoldás a jelenlegi helyzetre.

Továbbgondolva: Hozhat e az Alkotmánybíróság az Alkotmánnyal ellentétes határozatot? Lásd a Fidesz kezdeményezte népszavazás átengedését! Eben nem lehet mellébeszélni, itten nincs laca - faca, erről egyértelműen rendelkezik: az alaptörvény! Nem lehet népszavazást tartani a költségvetésről,annak végrehajtásáról, stb.Lehet folytatni a sort az un."Ügynöktörvénytől" kezdve a kormány által a költségvetésbe bevont ingatlanadóig stb.Mi az hogy csak úgy egy technikai kérdés miatt ők "megsemmisítenek". Az ugy sem lesz tökéletes soha és tökéletes törvény nem létezik.Alkotmány sem!Evvan!

Az Alkotmány idézett szövegeivel a világon semmi baj nincsen, Zsuzsa. Ezek az idézetek Európa bármely hagyományos demokráciájában is hibátlanul stimmelnének. Az ország többsége jelenleg azonban egyszerűen nem e szabályok szerint akarja az államot működtetni. Ennyi az egész. ( Jó,mondjuk a "(3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak " tételt szerintem félreérted, ahogyan a hozzá írtakat olvasom. De,nincsen nagy jelentősége. )

A parlamenti rendszer nem működik úgy, ha a volt miniszterelnök (Gyurcsány) és a volt pénzügyminiszter (Veres János) nem megy el az Országgyűlés szakbizottságának ülésére... Emlékzeni kell! A "fennhéjázó" Orbán elment a az őt meghallgató bizottsági ülésre..Gyurcsány vajon miért nem?

A "demokrácia" abban különbözik a "létező szocializmustól", hogy ott világos volt, hogy a párt irányít, és nem csesztették a népet azzal az épületes baromsággal, hogy "ti vagytok a hibásak, ti szavaztatok rájuk".

Továbbá 1 párt (főnökei) nagyságrendekkel kevesebbet loptak, és ha mégis kiborult a bili, hát szorult az illető "szabotázsért".

A világon nincs olyan demokrácia, ahol a nép beleszólhatna a fontos dolgokba: háború, költségvetés, adó, törvények ALKOTMÁNY, nemzetközi szerződések (kevés kivétellel), külpolitikai állásfoglalás stb.

Népszavazás esetén is általában két választási lehetőségre szűkítik a problémát (igen-nem), ami kb. annyira demokratikus, mint a "pénzt vagy életet!".

Birka aki elhiszi, hogy ő uralkodik.

". maxval bircaman
2010. 02. 02. 8:12

A törvények leginkább a kormányban születnek, nem pártszékházakban."

Muhaha! Komolyan gondolod, hogy a parlamenti széksorokban ülve döntik el melyik gombot fogják nyomni? Elég egy csepp újságot olvasni, hogy megtudja az ember, hátsón billentik, aki nem a pártközpontból előírt gombot nyomja.

Kedves Zsuzsa !

Felvetésed az Alkotmány értelmezéssel kapcsolatban megerősíti abbéli véleményem, hogy a népidemokrácia és a polgári demokrácia közt az uralkodás milyenségében leledzik.

Az elsőben a nép, míg a másodikban a magát kinevező polgárok döntik el a felmerülő kérdésekre adandó választ.

Így kérdés, hogy miben lett jobb az 1990 -es évektől az ország helyzete mind bel,- mind külpolitikai szempontból ? Ha meg nem lett, akkor mire IS volt jó a változtatás ?

Nagyon jó témát választottál. Csak nem kellene megállni a dolgoknak ezen a szintjén.
Valójában arról kellene beszélni, mit is akarunk? Mit akar a magyar nép? Melyek a magyar nép érdekei? Melyek mások érdekei? Mit akarnak mások, mit tudnak ránkkényszeríteni?
Ugyanis az Alkotmány, a pártok, ez egész társadalmi berendezkedésünk ezen dolgok, kérdések következménye.
A magyar nép nyilvánvalóan olyan államot szeretne, ami az ö érdekei szerint szervezi az országot. S aligha lehet elvitatni, hogy ez az érdeke is.
A nemzetközi pénzhatalomnak pedig az az érdeke és akarata, hogy betagozza ezt az országot is a hatalmi rendszerébe. A maximális hasznot fölözhesse le az ország teljesítményéböl, s az ország vegye ki részét a pénzhatalmi rendszer fennmaradásának, fejlödésének biztosításából. Ez nem gonoszság eredendöen, de nyilván ez az ö édekük.
Sajnos a magyar állam 89 után teljesen a pénzhatalom érdekei szerint lett megszervezve. A tömegeknek fogalmuk nem volt róla, mi történi a fejük fölött.
Az Alkotmányt, a pártrendszert, az egész mai társadalmi felépítményt ezen igények szerint próbálják megszervezni, s nem eredménytelenül.
Természetes dolog, hogy a tömeg véleményét a mediális hatalommal, a pártokon keresztül s minden rendelkezésükre álló eszközzel megpróbálják befolyásolni.
Kérdés, hogy a népnek milyen eszközei vannak ezzel szemben.
Láthatóan kevés. Az egyetlen igazi lehetöség az önfejlesztö köztudat. Tehát alulról, a családból, a helyi közösségekböl kiindulva kell a józan észt szembeállítani a hazugságokkal.
Pontosan ezért próbálom jónéhányszor leírkálni, hogy hazugság a jelenlegi demokrácia, színjáték a pártok müsora. Ez nem jelenti azt, hogy ezek teljesen egyöntetüen zajló folyamatok. Nagyon sok alapjában tisztességes ember kényszerül eladni magát a gépezetnek. Illetve vannak természetesen öszintén beszélö, valóban közérdekeket képviselö emberek, szervezetek is. De a hatalommal, a vagyonnal, nem ök rendelkeznek.
Nem elég tehét formálisan vizsgálgatni az Alkotmányt, a pártok szerepét. A valós tartalmat kell megnézni. S mindenkinek a saját lelkiismeretét kell megvizsgálnia, hogy akarja-e támogatni a hazugságrendszert.

...hmm...!

...értem a gondodat Zsuzsa...!
...csakhogy, gondolkodtál-e már azon, hogy valójában, a kormánynak mekkora VALÓS hatásköre van és hogy ugye, ez is csak 4 évre szóló...?
...nekem úgy tűnik, hogy a valóságban, - ebből az országból -, az ország HOSSZÚTÁVÚ STRATÉGIÁJA hiányzik...!!!
...mert ha lenne ilyen, akkor ahhoz képest, a kormányzások váltásai sem okoznának, visszafordíthatatlan folyamatokat, mint a kárpótlás, privatizációk egy szükségtelen része, stb...!!!
...és a törvényhozásra is ráhatással bírhatna, ajánlások, stb. formájában....!
...ezzel együtt, az alkotmányosságra is tekintettel bírna, ám nem az Alkotmánybíróság fundamentumában...!

Péter, hiába, nagy szellemek, ha találkoznak :))))) Ezt mondom majd 20éve! Nincsenek szétválasztva a hatalmi ágak, és én is pont a fenti dokumentumra hivatkozva állítom, hogy ezek szerint alkotmányunk sincs! Teljesen egyetértek azzal is, hogy a helyzet viszont teljesen alkalmatlan éppen az általad is említett polgárháborús helyzet miatt arra, hogy új alkotmányt írjunk, ezért látom fontosnak foglalkozni a kérdéssel, hogyan tudnánk megvédeni ezt a régit, amíg lehűlnek a fejek -amely azért mégis csak nyújt némi védelmet és reményt a békés megoldásra.

KériSzépen, a pártok a listás választás következtében közvetlen hatalomgyakorlók, ezt még maguk is elismerik, éppen tegnap beszélgettem az egyik prominenssel erről a kérdésről.
Abban viszont teljesen egyetértünk, hogy lassan az alkotmánynak és az ország működtetésének semmi köze nem lesz egymáshoz :(

Nefi, megpróbálkozunk egy alkotmánybírósági beadvánnyal, talán legalább közbeszéd tárgya lesz, hátha be lehet szorítani őket a sarokba :)

ejmiakő, nem is gondolok megállni a dolognak ezen a szintjén, de kapkodni sem szabad, az emberélet nem játék, minden alaptörvénnyel kapcsolatos döntés generációk életét határozhatja meg. A jelenlegi alaptörvény lehetőséget ad a meggondolt konszenzusos cselekvésre, védelmet ad az ellen, hogy hogy forrófejű felkészületlen önjelölt váteszek jelöljék ki nekünk a jövőt.
Az általad is felvetett problémák valóban megoldásra várnak, de ahhoz, hogy ezeket valóban megoldjuk, és ne csak az egyik hibát cseréljük ki egy másikra, ahhoz most először is meg kell védeni a jelenlegi alaptörvényt szerintem.

Nantal, egy ideje már gondolkodom ezen, és még nem tudtam megcáfolni azt a tézist mely szerint a gazdaság az alap, és a politika a felépítmény. Egy ország politikai berendezkedése a termelőerők fejlettségi szintjétől és tulajdonviszonyaitól függ. Az meg ugye matematikai lehetetlenség hogy a függő változó a független változótól függjön? :))

50-re:
A Mebal adja be?

Egyszerűen ki van próbálva, hogy az egypártrendszer jobb, mint a többpártrendszer. Hogy melyik politikai rendszer jobb, azt ADOTT gazdasági erejű ország esetében lehet megítélni. Az USA akkor is a világ vezető hatalma lenne, ha bevezetné a hadikommunizmust.

Magyarország rövid időn belül volt szocialista is, kapitalista is. Össze kell vetni a gazdasági mutatók alakulását, a lakosság életszínvonalát stb. és kiderül, hogy a szocializmus hosszú távon is jobb volt a "nép", vagyis a munkavállalásból élő, nem vezető emberek számára.

A vezetők, tőkések, és maffiózók részére, akik között a különbség csak formális, természetesen sokkal jobbnak érzékelik a jelenlegi rendszert, hiszen pl. törvényesen megteheti, hogy pénzhiányra hivatkozva nem folyósítja a fizetést, a normál fizetésért is túlóráztasson (tkp. ingyen dolgoztasson) stb.

51. KerekesZS
2010. 02. 03. 6:14; szívesen venném azért a véleményedet az alapvetö kérdésekröl is.
Hiszen hibás alapokra csak hazugságokat lehet építeni. Azt pedig már többször láthattuk, hová vezet.
52., a matematikát ne keverd bele. Hiszen a leíró eszköz ( maga a matematika ) tulajdonságaitól nem függennek a leírt dolog tulajdonságai. :)

54. komszomol
2010. 02. 03. 11:05, te is csak a szervezettségi kérdést boncolgatod.
A alapkérdés az, hogy olyan-e a rendszer, hogy érvényesülni tud-e a nép érdeke, akarata?
A pártok útján történö szervezés egy lehetséges módszer erre, de maga aza a tény, hogy pártok vannak, semmi biztosítékot nem jelent rá. Az egypártrendszer meg még kevésbé.
A jelenlegi felépítmény pedig pusztán a színjáték.
Elgondolkodtál már azon, hogy Thürmerék miért nem is próbálkoznak beleszólni a dolgokba?
Nekik azt a feladatot adták, hogy a Kádár-hivöknek csináljanak egy csendes kis egyházat, ahol nem sok vizet zavarnak. S ök kötelességtudóak.

54. komszomol
2010. 02. 03. 11:05, még annyit, hogy Mo nem volt szocialista. Az is hazugság volt. Szocializmusban proletárdiktatúra lett volna, nem a pártmaffia diktatúrája.
Ettöl eltekintve a nép érdekeit inkább figyelembe vette az akkori diktatúra, mint a mai.
De akkor sem a magyar érdekek voltak fontosak.

48. KerekesZS
2010. 02. 03. 6:03, miféle polgárháborús helyzetröl fantáziálsz, terjeszted a rémhírt.

45. relatív
2010. 02. 02. 22:53, lényegi problémára utalsz, de rosszul.
A kadári rendszer se volt demokrácia. A szocializmus már definívió szerint is proletárdiktatúra. Az un. szocialista demokrácia pedig egyszerüen marhaság vol.
A dolog lényege azonban valóban az, hogy a nép tudja-e érvényesíteni érdekeit, akaratát.
A jelenlegi rendszer pedig a tulajdonosok érdekeit képviseli, azért kapitalizmus.
Pénz beszél, kutya ugat. Hazugság a demokrácia ma is.
Demokrácia és a termelöeszközök döntöen köztulajdona feltételezik egymást. Hiszen, ha egy kisebbség birtokol, akkor övé a hatalom.
A tulajdonjogból fakadó rendelkezési lehetösége csak akkor van meg a népnek, ha az állam a nép akarata szerint müködik, tehát demokratikus. Ezért nem volt a kádári diktatórikus rendszer állami tulajdona köztulajdon.

Ma pedig a médiák magántulajdona segítségével a tömeg teljesen meg van vezetve. Az utóbbi 20-évben kisajátították az állami vagyont.
Szerintem ezen csak forradalommal lehet változtatni, a valódi demokráciát a karvalyok sehol sem engedik meg.

"Vajon választott képviselőm-e nekem az az ember, akit egy párt kedve szerint cserélgethet".

Hát ez az! Milyen alapon cserélgette kedve szerint az MSZP a miniszterelnökeit a nép megkérdezése nélkül?

48.Zsuzsa
Magyarországon a hatalmi ágak hibátlanul szét vannak választva. Pontosan megfelelünk ebből a szempontból ,pont azoknak a Montesquieu által is megfogalmaztottaknak az alapján alkotmányosan "berendezett" , bármely más demokratikus országnak : végrehajtó hatalom - törvényhozás - igazságszolgáltatás. ( Sőt, a hatályos alkotmány szerint nálunk van még szinte egy plusz hatalmi ág is, az ügyészség,amelynek jogállásával nekem sok bajom van,annak ellenére,hogy az alkotmány megszövegezésekor indokolt volt a végrehajtó hatalom alól azt kiemelni. Ma már szerintem semmi sem indokolja ezt, szerintem látszik is az ügyészség esetében az alkotmányos értelemben vett "légüres tér". Ettől még persze működünk.) A hatályos alkotmány a hatalmi ágak szétválasztását egyértelműen rendezi, nem is tudok őszintén szólva mit kezdeni egy olyan véleménnyel, amely szerint a hatalmi ágak nincsenek elválasztva alkotmányosan. Kérem szépen,hogy hozz olyan részt az alkotmány szövegéből , amely alapján Te azt a következtetést vonod le,hogy nincsenek szétválasztva itthon a hatalmi ágak.

Talán vissza kellene térni a korábbi alkotmányhoz, és az 1944 végétől a visszatérésig történt interregnumot elfelejteni. A jelenleg hatalmat gyakorló, és alkotmányozó hatalom ugyanis a Szovjet megszállással, Debrecenben összehívott, legitimációs hiánnyal.....bár a legitimációt a szovjet fegyverek biztosították......küzdő bábkormány örököse......

62.
Hoznál néhány olyan részt a hatályos alkotmányból,amellyel Te annyira baromira nem értesz egyet, hogy úgy dobnád ki,ahogyan van ? Csak néhány példát, ami szerinted tök rossz.

KériSzépen, én nem azt állítottam, hogy az alkotmány nem rendelkezik a hatalmi ágak szétválasztásáról, hanem azt, hogy a szétválasztás nem történt meg, azaz a rendszer, ami működik több szempontból is alkotmányellenes:
első kérdés: tulajdonképpen kit is választunk az országgyűlési választásokon?
Képviselőket? De kit is képviselnek? A mi érdekeinket, vagy a pártjuk érdekeit?
Vagy törvényhozókat választunk?
Ha törvényhozókat, akkor hogy jön létre a végrehajtó hatalom? Lehet-e ugyanaz az ember tagja a törvényhozásnak és a végrehajtásnak is? A végrehajtó hatalom rendeli a törvényt, vagy a törvényhozó hatalom utasítja a végrehajtó hatalmat? A parlamentnek van kormánya, vagy a kormánynak van parlamentje?
A kormány és a minisztériumok a végrehajtó hatalom részei, ha ugyanaz a párt adja a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat is, pártkatonák ülnek itt is ott, akkor nem a párt kormányoz? Ki ellenőriz kit? A párt önmagát?
Ha a párt jelöli ki a listás helyeken szereplőket és tetszés szerint cserélhet törvényhozót és miniszterelnököt is két választás között, akkor nem a párt gyakorolja a hatalmat?
Én pont megvédeni akarom ezt az alkotmányt, mielőtt 2/3 os többséggel véletlenül valaki átírja, és alkotmányossá teszi a párthatalmat!

Komszomol, én sosem voltam meggyőződve arról, hogy az USA világelső lenne...akkora adóssággal?
Az oké, hogy a nagy országok előnyben vannak a természeti kincseik révén. Nyilván, minél nagyobb, annál nagyobb a hadserege is. De nagyon ott vannak az oroszok, és a kínaiak - az USA nagyon ráfázna, ha hozzápiszkálnak az ő érdekeikhez. Hagyják, hadd legyenek - de ha sor kerül rá, nem az USAra fogadnék. És némi kárörömmel tenném, bevallom. :)

Csabi nem a miniszterelnök cseréje szerintem a gond, hanem a listás helyek szabad cseréje, ha új miniszterelnököt akar, " berakja" listán, és máris " választott",
Abszurdum !
Itt bukik ki, hogy a pártok közvetlen hatalomgyakorlók.

64.Zsuzsa,
ott lehet a nagy különbség kettünk felfogása,hozzáállása stb,nem tudom a jó szót, hogy én a parlamentet nem valamiféle érdekképviseleti fórumként gondolom. Van egy többpárti ,szabad és titkos választásos rendszerrel működő parlamentünk. Ez a "szerv" alkotja a törvényeket ( nyugodtan tekintsünk el attól,hogy a törvényjavaslatok szövegét ki "állítja elő", a törvényhozás a parlamentben folyik ). A törvények szerintem alapvetően két nagy tárgykörben születnek : az egyik tárgykör az állampolgárok együttélését ,egymáshoz való viszonyait , mondjuk úgy,rendezi, akár polgári jogi,akár büntetőjogi értelemben. Itt nagy dolgokat ( nem félreérteni !! ) nem kell tenni, mert nem kell minden áldott nap tök új szabályokat kitalálni , ha nagyon el akarnám rajzolni,amit mondani akarok, akkor azt mondhatnám,hogy az emberölést eléggé régóta büntetni rendelik a törvények,ezt nem kell kitalálni. No, a másik nagy tárgykör azon törvényeknek a köre,amelyek az állam ,mint végrehajtó hatalom működését szabályozzák, és itt a nagy ügy,mert ebben bizony lehet ,valószínűleg kell is sokféle és sok törvényt,szabályt alkotni, merthogy az állam pl.nem egy gazdasági társaság,hanem egy nagyon különleges valami,ami viszont rengeteg féle módon működik. Pénzügyileg pl., munkajogilag pl.,szervezetileg stb.stb. Egy szabad és modern társadalomban a pártok nem elsősorban arra vannak kitalálva, hogy a polgárok érdekében járjanak el ( ez ugye azt is jelentené,hogy valakivel szemben,de az ki is lehetne ? ) , hanem szerintem arra, hogy különféle javaslatokat tegyenek a választópolgárok elé arról,hogy az államot hogyan képzelik működtetni,üzemeltetni. ( Lehet persze javaslatokat tenni polgári jogi vagy büntetőjogi ügyekben is, de az a ritkább, merthogy kevesebb feladat van vele) Az állam lett ugyanis a modern világ országainak legnagyobb szereplője ( tökre függetlenül attól,hogy mekkorák a kiadásai, a kicsi állam is még mindig a legnagyobb szereplője egy modern társadalomnak, nincsen nála nagyobb ugyanis senki egy adott orzságon belül ) , és ennek a szereplőnek a működését illetően szeretnék opciókat hallani a pártoktól, és én ilyen-olyan opciók közül szeretnék a választáson választani. Tehát én nem várom el a parlamenti képviselőtől, hogy az "én érdekeimet" képviselje, mert nem tudom megfogalmazni, hogy kivel szemben kellene engem védenie, nem tudom,hogy hogyan adhatnék erre neki konkrét megbízást. A pártok politikai pártok, nekem nem lehetnek politkikai értelemben védendő érdekeim, mert hiszen a politikai vélemények, álláspontok teljesen szabadok. A polgári jogi és büntető jogi értelemben a napi polgári életem során felmerülő ügyekben való "védésemre" ott az igazságszolgáltatás, a parlementnek konkrét feladat e körben nincsen. ( Munkajogi értelemben ott vannak a szakszervezetek pl.tehát nem kell, hogy a parlamenti képviselő futkosson a munkáltatóhoz.) Az alkotmáyn esetleges módosítása engem csak úgy érdekel,hogy ha lehet senki se kezdjen abban szabályváltoztatáshoz, amely az én személyes,polgári szabadságjogaimat ( ebbe mindent beleértek : tulajdon,szólás,mozgás stb .) ahhoz képest korlátozná, amely ma rendelkezésemre áll,és amely egyébként megfelel a szerintem valóban fontos nemzetközi elvárásoknak is. Szóval nem értem a kérdésedet, hogy "kinek az érdekeit képviselik a pártok ? " Magam azt gondolom fontosank,amit egyébként írsz is : törvényhozókat választunk valójában ,persze miután mi adjuk a voksainkkal a felhatalmazást a törvényhozónak arra,hogy hozza meg az elképzelt törvényeit, így nyugodtan nevezhetjük őket képviselőknek is.

Azok a problémák,hogy "pártkatonák", hogy "mutyiznak", hogy "kinek van kormánya", a parlamentnek vagy a kormánynak van parlamentje ( egyébként a parlamenti többségnek van kormánya ez világos,és nem fordítva van) ebből a szempontból majdnemhogy "jelentéktelen" dolgok ,mert ezek már nagyon is világos emberi gyarlóságokról szóló kérdések, itt aztán már lehet rossz hagyományokról, beidegződésekről stb. beszélgetni. De ezek az ügyek biztosan kívül állnak azon a jogi rendszeren,amely jelenleg is rendelkezésünkre áll. Csak esetleg nem élünk vele, vagy rosszul élünk vele. Hogy ezek a kérdések nem alkotmányjogi kérdések, abban tisztán bizonyos vagyok.

Érdekes párhuzamok jutnak eszembe Zsuzsa annak kapcsán, amit a végrehajtó és törvényhozó hatalmi ágak nálunk már beteges összemosodásával kapcsolatban irsz és érthetően nehezményeze. Vegyük az állitólag elrettentő orosz példát. Mióta...kb három-négy év.....a valóságban is megerősödött az Egységes Oroszországért putyini párt és a valóságban sem tagadja a vezetés,hogy eszköznek tekinti a pártot a törvényhozásban, a reformelméletek törvényhelyi előkészitésében....valahogy beindultak a reformok , ugy a gazdaságban ,mint a felépitményben. Medvegyev és Putyin ,miközben osztják az észt a hatalmi párt tagságának, kinosan vigyáznak arra,hogy megvédjék tőlük a kormány tagjait és a végrehajtó apparátust. Ugyanakkor ezt nagy mügonddal végzik, kifele minden egyes parlamenti meghallgatása bármely minisztériumnak ,szinte felét egy kivégziéssel. Ehhez kellett nekik ezi a fajta dualisztikus kettőselnöki rendszer, amely a két hatalmat ,amely személyében ugyan elkülönül, nagyon rafináltan összehangolja a két vezető személyén keresztül.Egy másik érdekesség, a nem tul nagy létszámu ellenzék viselkedése. A törvényhozásban egyre aktivabb szerepet biztosit nekik az elnök, ha kell rámászik a hatalmi pártra is ennek érdekében. Felgyorsult és szinesebbé, problémaérzékenyebbé vált ezáltal az orosz törvényhozás. Más a helyzet a végrehajtó hatalommal. Ott az ellenzék nem jut szerephez.Sem a központban, és most már az egyes területi önkormányzatok esetében sem. A megyék vezetői t az államelnök nevezi ki. Nincs tehát játék helyben a hatalommal. Feladatok vannak, ellenőrzött a végrehajtásuk és kvázi a visszahivhatóság. Maga az elnök gyakorolja. Fosnak is a csinovnyikok...

KériSzépen a legfőbb gond a listán bejutott törvényhozókkal van: emiatt a pártok közvetlenül gyakorolják a hatalmat, amit az alkotmány taxative tilt. A listás mandátumot a párt adja nem a választó ugyanis, a törvényhozó a pártnak tartozik hűséggel nem a népnek.
(3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.
A parlamentnek van kormánya vagy a kormánynak van parlamentje probléma meg nem csak nálunk létezik, a modern parlamentáris demokráciák nagy kérdésévé vált, és nagyon nem mindegy. legfőképp a hatalmi ágak szétválása vagy összefolyása miatt.
A pártok meg részérdekeket képviselnek, a választók azon részétől kapnak felhatalmazást, akik úgy gondolják, hogy nekik fog kedvezni, azaz a többiek rovására is, akik nem őrá szavaztak fogja elosztani az eloszthatót. Ha mindenki azt gondolná, hogy az adott párt jól fogja működtetni az államot, akkor nem kellene több párt, viszont ha egy párt, amelyik csak az összes szavazók töredékének bizalmát élvezi, mert nem a választásra jogosultak szavazatainak arányában osztják a mandátumot, hanem a választáson résztvevők szavazatainak arányában, akkor egy a szavazók töredékeinek érdekeit képviselő párt erőltetheti rá az érdekeit a többségre. Márpedig a demokrácia elvileg a többség akaratának érvényesülése is lenne.
Igaz ez utóbbi valóban nem alkotmányjogi kérdés, csak egy nagy hazugságra való figyelem felhívás.

Sztálini alkotmányról beszélni marhaság, ugyanis abból az alkotmánynak csak a számozása és az az eg ysora egyezik meg a maival miszerint: "Magyarország fővárosa Budapest." Ennyi és nem több!
62. Virág elvtárs s.k.
2010. 02. 03. 13:01

"Talán vissza kellene térni a korábbi alkotmányhoz, és az 1944 végétől a visszatérésig történt interregnumot elfelejteni. A jelenleg hatalmat gyakorló, és alkotmányozó hatalom ugyanis a Szovjet megszállással, Debrecenben összehívott, legitimációs hiánnyal.....bár a legitimációt a szovjet fegyverek biztosították......küzdő bábkormány örököse......
"
Ilyen alapon Virág e.t. Európa minden kormánya - a I. vhb-ban semleges országokat nem számítva- vagy az angolszász szövetségesek, vagy a szovjetek bábkormányának örököse.

http://hvg.hu/itthon/20100203_ujsaghirdetesben_keresnek_polgarmestert.aspx

"14. Virág elvtárs s.k.
2010. 02. 02. 9:38

Minden pártot be kell tiltani!

Virág elvtárs
s.k."

"*pártok eltörlése,
*miniszteri, képviselői posztokra pályázat kiírás, teszthegyek
(Egyebek mellett felmérik, mennyire képes összpontosítani a jelölt, mekkora az intelligenciaszintje, milyen az erkölcsi érzéke, megbízható-e. Vizsgálják azt is: hogyan tűri a feszültséget, kezeli a stresszt. Egy rendelet értelmében ugyanis nem dolgozhat védett munkakörben olyan személy, akinek az intelligencia-hányadosa nem éri el a 90-et. Kizáró ok a szenvedélybetegség (alkoholizmus, szerencsejáték-függőség), a súlyos személyiségzavar, valamint a megvesztegetésre és a korrupcióra hajlamosító tényező. A tesztelés arra is jó, hogy kiszűrje azokat, akik akár a hatalommal való visszaélésre is hajlamosak.)
http://www.168ora.hu/itthon/horoszkop-alapjan-dontik-el-melyik-palyazo-kapja-az-allast-30219.html
*naponta a végzett munka közzététele az interneten személyekre lebontva
*visszahívhatóság"

69.Zsuzsa
Van egy jó mondat, én nagyon szeretem : A demokráciára semmi sem lehet veszélyesebb,mint a többség diktatúrája. Azt hiszem, Tocqueville mondta és nagyon igaza volt. A demokrácia biztosan nem az, hogy a többségi akarat simán csak érvényesül a kisebbségi akarat felett, ez ugyanis arról szólna, hogy nem versengő politikai pártokról van szó, hanem ellenséges érdekeket képviselő "politikai hadseregekről" . ( Nálunk ma mintha ez lenne ) Szóval , hogy a mi népünk hogyan viselkedik az egyén szintjén, amikor a végrehajtó vagy a törvényhozó hatalom berkein belűlre jut, az megintcsak nem jogi kérdés, hanem inkább civilizációs, kultúrális stb. És hát fenntartom,hogy a pártok nem részérdeket képviselnek, hanem egy "rész" elképzeléseinek megfelelően képzelik a törvényhozás munkáját,de nem azon az alapon,hogy a részt képviselné. A miniszterelnök - noha a győztes parlamenti párt vagy pártok embere - azt az államot ,azt a végrhajtó hatalmat vezeti, amely állam az ország minden lakosa érdekében kell működjön. Nincsen itt semmi ellentmondás szerintem. ( Ha hidegháborús netán forróháborús állapotokat akar az ország, na akkor van értelme arról beszélni,hogy valakinek,valakiknek az akarata legyőzi,legyűri a másikét. Békében nincsen szükség legyőzésre,legyűrésre. Csak kompromisszumokra, alkukra és paktumokra, szebb szóval egyezségekre, megállapodásokra, amit viszont csak azon az alapon lehet elérni,hogy a másikat nem tartom eleve bűnözőnek. Itt mintha lennének finoman szólva lemaradásaink....)

". KériSzépen
2010. 02. 03. 21:51

amit viszont csak azon az alapon lehet elérni,hogy a másikat nem tartom eleve bűnözőnek. )"

De mi a borús búbánatot csináljunk, ha az a másik tényleg eleve bűnöző. Meg az egyik is.

KériSzépen ez amit itt leírsz elméletileg akár így is lehetne, de annak az elvárásnak, amit te megfogalmazol : "És hát fenntartom,hogy a pártok nem részérdeket képviselnek, hanem egy "rész" elképzeléseinek megfelelően képzelik a törvényhozás munkáját,de nem azon az alapon,hogy a részt képviselné. A miniszterelnök - noha a győztes parlamenti párt vagy pártok embere - azt az államot ,azt a végrehajtó hatalmat vezeti, amely állam az ország minden lakosa érdekében kell működjön." van egy belső ellentmondása:
nevezetesen az ország minden lakosa érdekében a rész elképzelései szerint.
Ez egy annyira fontos gondolat, valahol éppen itt van a kutya elásva, hogy erről a gondolatról írok egy újabb bejegyzést.

74.
Nagyon várom Zsuzsa,igen,ez egy jó téma. ( Előrebocsátom, hogy nem hiszek azokban az ún. antagonisztikus ellentétekben ! Már nincsenek. ) Abban hiszek, hogy a "rész" elképzelése nincsen a többi "rész" ellenére, a szó klasszikus értelmében már nincsen "ellenére". Ezért nem látok semmiféle ellentmondást abban se, hogy egy (vagy több) párt (közös) embere kormányozza azt az államot, ami egyébként mindannyiunk érdekében kell működjön. Szabadság esetén ugyanis nem az országot kormányozza,hanem csak az államot.

30
Értem én, de a 2/3 és a rossz irányú változtatás szándéka egyelőre csak spekulációk. Másrészt miért ne lehetne hozzányúlni? Harmadrészt milyen konszenzussal is született anno? Az elmúlt 20 év tapasztalatai alapján köszönet illeti a rendszerváltókat amiért olyan alkotmányunk van amilyen, nem emiatt rossz a jogállamunk, hanem a szabálykövető kultúra teljes hiánya miatt. Ezen semmilyen alkotmány, jogszabály változtatás nem segít.

Kedves NolZoz, az alkotmányunk az 1949.évi XX. törvény itt ott módosítva. A köszönet nem a rendszerváltókat illeti...

77.Zsuzsa
A köszönet ( nem mintha köszönetet várnának,szerintem se azért csinálták,hogy bárki megköszönje nekik ) mégiscsak a rendszerváltókat illeti,csak hát ezt se értik sokan szerintem. Az alkotmányunk pedig ,persze a régi számozást viseli, csak éppen minden porcikájában totálisan az ellentéte az előzőnek, de annyira, hogy számomra szánalmas és nevetséges,amikor a számozása miatt tartják a sztalinista diktatúra alkotmányának. " Itt ott módosítva " írod. Hát igen, "itt" ,meg "ott" , ahol pont módosítani kellett egy szabad és demokratikus ország alkotmányának szövege érdekében. Csak ennyi történt,amikor megszövegezték.

KériSzépen, ezt olvastad?
http://nol.hu/velemeny/20100205-a_jog_uralma__vagy_a_bolcsesseg_joga_

77.Zsuzsa
Köszönöm,Zsuzsa,elolvastam, és igen, a cikk végkövetkeztetését illetően egyet is értek a szerzővel, ettől még nagyon szeretném,ha az olyan szakértők,mint a szerző, amikor leírja, hogy " maradtak lyukak" az alkomtányban, odaírná azt is,hogy szerinte pl. milyen is egy alkotmányos "lyuk". ( Én magam az ügyészség jogállását feltétlenül annak látom, nagyon nem értek egyet a legfőbb ügyész parlamenti interpellálhatóságával,ergo az ügyészség önálló hatalmi ágként való rögzítésével. Magam is úgy gondolom,hogy azért azon például érdemes lenne elgondolkodnunk, hogy a magyar ügyészség váderedményességi mutatója miért is világcsúcstartó, ez azért sajnos tényleg nem "túl szép", hanem kissé ijesztően furcsa, bár nem hinném,hogy alkotmányossági,alkotmányjogi kérdés.) Azért lenne ennek értelme, mert a nem szakértők is értenék,hogy mire gondol bárki ,amikor lukakról beszél. A lényeg persze a cikkből is kiderül, hogy ugyanis tetszik-nem tetszik, egy társadalom adott állapotában létező adott értelmiségi csúcselit adott minőségéről van szó. Ha a cikkíró is arra akart utalni,mintha ma Magyarországon az lenne a helyzet, hogy van egy valójában használható, az államot tényleg a régóta vágyott , nyugati értelemben "leíró" alkotmányunk, ennek gyakorlati "üzemeltetéséhez" viszont mintha nem lenne színvonalában stimmelő értelmiségi elitünk ( hűha, tán társadalmunk se ? ), akkor ez egy baromira jó kérdés. Olyan elméknek is jó kérdés lenne,mint Ady vagy Bibó, sőt talán rájuk lenne újra igazán szükség, mert azért pl.én ebben a témában, legfeljebb az aggódásig bírok elhatolni.

77
Szerintem meg igen, ők döntöttek a régi használatáról vagy nem használatáról módosításáról. Nem a szövegezésért jár köszönet, hanem azért mert olyan az alkotmány lett elfogadva, ami minden hibája ellenére kiállta az elmúlt 20 év próbáját. Egyébként az intézményrendszerről is ez a véleményem. Megint ismétlem magam, de az hogy nem tudjuk ezeket használni, működtetni az nem az ő hibájuk. De sztem túlbeszéltük.
A véleményem:
- igen, adott esetben hozzá lehet nyúlni, miért ne lehetne?
- előbb ismerjék meg az emberek, tanuljuk meg használni, működtessük magas színvonalon, csak aztán lehet változtatni

79
Elolvastam, úgy látom hasonló a véleménye az enyémmel, 1-2 idézet:
"alapvetően üzemképesnek bizonyult az elmúlt húsz évben" uezt írtam

"Az igazi megoldás olyan biztosítékrendszer, ellenőrzési mechanizmus kiépítése lenne"
Ez szükséges de nem elégséges, uis azt is működtetni kell aminek szintén nincs meg a kultúrája

Zsuzsa + mindenkinek ajánlom elolvasásra a cikket és az összes kommentet...!

http://nol.hu/belföld/baka_andras__hozza_kell_nyulni_a_birosagokhoz